2012. június 1., péntek

A teljes tizedik évad (Bárka Színház)

Szabó Borbála darabja nagyon aktuális, friss és ráadásul fantasztikus társulatra talált a Bárkában. A teljes tizedik évad egy fikció, amely többek között szól egy olyan sorozatfüggő feleségről (és anyáról), akit férje érdektelensége és a gyermeke neveléséből fakadó fáradtság, nomeg némi extra rásegítés a parkban, drogok helyett egy hasonlóan veszélyes partra vetett: végtelenül megtetszik neki a That's life című amerikai tévésorozat, ám a tetszés rajongásba, a rajongás fanatizmusba csap át egyik pillanatról a másikra, s innen máris nehéz megkülönböztetni a valóságot és a fikciót.

Szorcsik Krisztina játssza Erikát, a harminc körüli függővé váló anyukát, akire rá sem hederít férje, Ernő (Kardos Róbert). A pár játéka egyre jobb és jobb az est folyamán, karaktereik szépen építkeznek, s a két színész könnyen veszi az akadályokat. Béla (Gados Béla), a szimpatikus úriember a parkból szintén remek figura: nagy hangsúlyt fektet rá az írónő, de túl sokat nincs színpadon. 

Továbbá ott vannak még a That's life című szitkom hősei, akik egytől egyig nagyszerűen kitalált típusok, a színészek valósággal fürdenek szerepeikben. A szitkom benépesítői Carl (Kálid Artúr), a tisztaságmániás és bacifóbiás orvostanhallgató, aki együtt osztozik lakásán Jillel (Szabó Emília) a feltörekvő, ám nemigazán istenáldotta tehetségű költőpalántával, Kate-tel (Parti Nóra), a leginkább férfinek kinéző de tökéletesen heteroszexuális rendőrlánnyal, Paullal (Mészáros Tibor), az irodalomtanárral, valamint Paul az első évadban beköltöző döglesztő öccsével, Phillel (Dévai Balázs), akiért mindenki teljesen odavan. Valamennyi szereplő közül nekem Szabó Emília, Szorcsik Krisztina és Kálid Artúr tűntek ki a leginkább az este folyamán.

Szóval ha elfogy vagy kilenc évad, és a tizediket még csak forgatják, akkor a legjobb amit Erika tehet, hogy teljesen beleéli magát a fantázia által könnyen uralható pozícióba: rendezőjévé, kitalálójává és szereplőjévé lehet a nagy tizedik évadnak. A teljes tizedik évad nagyon sok utalást rejt magában, a sorozatimádók a Jóbarátok egyes ominózus részeire, az irodalomkedvelők a magyar- és világirodalom legnagyobbjaira, a színházba járók pedig feltűnően ismerős jelenetekre és dallamrészletekre figyelhetnek fel. Ezektől lesz a darab igazán egy önmagán túlmutató, nagyszerű példázattá.

Horgas Béla díszletei megérdemelnek még egy bekezdést, ahogy már mondtuk, hogy Erika és Ernő karaktere erősen építkező jellegű, úgy a díszlet is hasonló: először teljesen félrevezeti a nézőt egyszerűségével, ám ahogy Erika egyre inkább átadja magát a sorozat nyújtotta élvezeteknek, úgy lesz élete egyre színesebb, extravagánsabb és érdekesebb. A néző sosem téveszti el éppen a párt, vagy a sorozatot nézi-e, vagy történetesen már mindkettőt egyszerre, a színpadon elhelyezett mozgatható panelek pedig valódi szitkomhelyszínné varázsolják a játszótér hátsó részét. Bujdosó Nóra jelmezei is hozzájárulnak mindehhez, főképp Jill érdekesebbnél érdekesebb parókái és ruhái tűnnek ki a tömegből, ezzel is erősítve az egyként is nagyon jól megírt karaktereket. 

Erika, Ernő és a sorozat szereplőinek története külön-külön is vicces, de együtt lesz igazán érdekessé. A teljes tizedik évad kellemes meglepetés, intelligens, érdekes, önreflektáló és elgondolkodtató, még ha egy elég extrém helyzetet is szimulál, néhol elnyújtottnak érződő jelenetekkel. Nem véletlen, hogy ez volt a Bárka Színház 2011/12-es évadának záróelőadásra, s remélem, hogy a darab maga is megél majd vagy tíz sikeres évadot!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Csak moderálás után kerül megjelenítésre!

Megjegyzés küldése